Kvarner -régió
Kvarner régió
A Kvarner-régió Magyarországhoz rendkívül közel van: Budapesttől mindössze 500–550 km, autópályán kb. 5–6 óra alatt elérhető. Autóval, busszal, vonattal vagy akár közvetlen nyári repülőjárattal is könnyen megközelíthető. Ez az egyik legközelebbi és leggyorsabban elérhető tengerpart a magyarok számára.
A Kvarner térség gazdag történelmi múltra tekint vissza: az illírektől és rómaiaktól a bizánciakon, frankokon és velenceieken át a Habsburg Birodalomig számos kultúra formálta. A 20. században Jugoszlávia része volt, majd Horvátország függetlensége után a modern ország egyik fontos régiójává vált.
Legnagyobb és híresebb városok
- Rijeka – Horvátország harmadik legnagyobb városa, jelentős kikötő és kulturális központ, 2020-ban Európa Kulturális Fővárosa.
Opatija – Elegáns villáiról és tengerparti sétányáról ismert, klasszikus üdülőváros a Habsburg-idők óta.
Crikvenica – Népszerű családi nyaralóhely hosszú strandokkal és egész éves programokkal.
Krk sziget
A Kvarner legnagyobb szigete, az „Arany sziget”. Híres történelmi városairól, római emlékeiről, valamint Baška kavicsos strandjáról és a híres Baškai kőtábláról. Híddal kapcsolódik a szárazföldhöz.
Turizmus és 2024-es adatok:
– 2024-ben Horvátország több mint 21,3 millió turistát fogadott (+4%), összesen 103,3 millió vendégéjszakával az Adria partján, beleértve a Kvarnert is.
– Magyarországról közel 790 000 turista érkezett (+8%), 3,88 millió vendégéjszakával.
– A legkedveltebb úti célok között szerepelt a Kvarner, Isztria és Split környéke.
Állami és várható fejlesztések a régióban
- Állami és várható fejlesztések a Kvarner-régióban
Demográfiai megújulás stratégia (2024–2033)
– A fiatalok és családok letelepedésének ösztönzése.
– Vidéki életminőség javítása, elvándorlás csökkentése.
– Több mint 9,6 milliárd € támogatási keret. - Digitális infrastruktúra fejlesztése
– Szélessávú internet (100 Mbps) kiépítése 100 000 háztartásnál,
főleg vidéken.
– 1 Gbps kapcsolat biztosítása iskoláknak, kórházaknak, vállalkozásoknak.
– Kb. 106 millió € uniós és állami forrásból. - Nemzeti reform- és konvergenciaprogram
– 3,6 milliárd € forrás gazdaságélénkítésre.
– Zöld és digitális átállás támogatása.
– Földrengés utáni újjáépítés finanszírozása. Közlekedési fejlesztések
Adria-parti autópálya (új szakasz)
– 2024-ben indult, 2026-ra készül el.
– Jobb megközelíthetőség a Kvarner-öböl felé.
A7-es autópálya bővítése
– 73 km-es szakasz fejlesztése, 800 millió € beruházás.
– Befejezés várhatóan 2030-ig.
Gasztronómia és borászat
– A régió kiemelkedik olívaolaj-termeléssel, szőlőtermesztéssel.
– Hagyományos horvát konyha és helyi borok fontos turisztikai vonzerőt jelentenek.
Magyar hatás a Kvarner-régióban – röviden
- Habsburg–magyar korszak:
– A Kvarner régió több mint 300 évig a Habsburg Birodalomhoz, ezen belül a Magyar Királysághoz is kapcsolódott.
– A 18–19. században fontos gazdasági térség lett, különösen Mária Terézia és II. József idején.
– Az osztrák és magyar kultúra nyomai ma is láthatók főként Opatija és Rijeka építészetében. - Rijeka (Fiume) és magyar politika:
– Rijeka a Magyar Királyság egyetlen tengeri kijárata volt, kiemelt kikötő és ipari központ.
– A város gazdaságilag Magyarországhoz kötődött, míg az 1919–1920-as Fiumei válság lezárta a magyar fennhatóságot. - Kulturális kapcsolatok
– Magyar arisztokraták, művészek és zeneszerzők rendszeresen látogatták a Kvarner-partot.
– Opatija villái, promenádjai és kulturális eseményei őrzik a magyar jelenlét nyomait. - Gazdasági együttműködések
– Rijeka kikötője a magyar kivitel (szén, gabona, iparcikkek) központja volt.
– A vasútvonalak kiépítése a magyar ipart közvetlenül kötötte a tengerhez. - Magyar közösség jelenléte:
– A 19–20. században több magyar család telepedett le a térségben.
– A magyar nyelv az adminisztrációban, iskolákban és kereskedelemben is jelen volt.
